8."Tudom, ezért nem találkozhatsz vele!"

Louis szemszöge:

Harry egy balfasz. Egy idióta, aki azt hiszi, hogy irányíthat mindenkit, aki a közelében van. Azt sem értem, hogy miért érdekel engem ennyire, csak azt értem, vagyis érzem, hogy állandóan áll a farkam már csak ha rágondolok. Ha pedig megjelenik előttem a kerek hátsója, vagy a körülmetélt, nagy farka máris megindul a nyáltermelésem. Idióta.

A munka viszont az első, szóval még azt sem vártam meg, hogy kijöjjön a fürdőből, már le is léptem, mivel délben egy fasszopónak kell átadnom valami cuccot, de előtte a közvetítőhöz kell ellátogatnom, hogy végre legyen képe odaadni az anyagot. Rohadék.

Amint odaértem a drognegyed közepére, meg is rázkódtam, ugyanis itt mindennaposak a túladagolások, s ha már csak erre járkál az ember, meg is halhat. Azért is belekötnek az emberbe, ha máshogy néz, vagy másabb az öltözködése. Ezért is vettem lazára a tempót. Cipőmmel arrébb rúgtam egy nemrég eldobott tűt. Fúj. Annyi a fertőzött tű errefelé, mint egy vidéki tanyán a szalma.

 Egyenesen előre néztem és siettem a célom felé. Egy háztömb harmadik emeletén lakik ez a geci, akinél van a cucc, de ha hiányzik belőle vagy rossz minőségű szemrebbenés nélkül nyírom ki. A faszom tele van már azzal, hogy mindenki papol, hogy ez van meg az van, mikor kurvára csak annyit kellene megtenni, hogy egy normális anyagot hiány nélkül lead nekem és megkapja érte a jussát.

Ahogy felértem, már dörömböltem is az ajtón. Persze, sosem nyitnak ajtót.

-Tomlinson vagyok maga igenfasz! Nyissa ki vagy betöröm! – hirtelen kivágódott az ajtó. Kissé meglepődtem, mikor ismerős vonásokkal találtam szemben magam, de nem nagyon tudtam vele foglalkozni. Nekem csak a meló a fontos, illetve Tom biztonsága.

-Nem kell pattogni, adom. -hátat fordított és intett hogy menjek beljebb. Hát őszintén szólva nem szívesen mentem, mivel mindenhol dohánypapír és kajamaradék hevert, de a fűszag sem volt ismeretlen az orrom számára.

-Nem is tudtam, hogy füvezel. De azért az élet se megy olyan jól, mi? -felnevetett, de köhögésbe fulladt a próbálkozása. Visszafordult a komódhoz és a fiókból kivette a fehér papírba csomagolt cuccot.

-Mit érdekel az téged? Mindig is leszartál, de legalább ezt tőlem örökölted. Na itt van a cucc, kérem a lóvét! -kissé meglepődtem a váratlan replikától. Jogos.

-Igazad van. Meg van számolva, de remélem tiszta az anyag, mert nem vagyok rest visszajönni. -bólintott és vicsorgott egyet. Jézusom.

-Minden kurvára tiszta. -tette szét a kezét. Felhorkantam. Ja, biztosan.

-Na, nem érek én rá egész nap. Mondanám, hogy jó volt látni, de túl őszinte ember vagyok. -felhorkant.

-Csá, Louis. -nyitotta ki az ajtót.

-Viszlát, „apa”! -bebaszta utánam az ajtót. Uh, ez azért kicsit erős volt, na mindegy. Ez vagyok én. Az elbaszott Tomlinson, akinek még az apja is egy gecis drogkereskedő. Az anyja valamikor kurva volt, de ma már egész szép életet él a másik államban. Jó neki. Én meg itt poshadok a retkes Louisisana-ban és olyanokkal kell foglalkoznom, mint a faszszopó apám, a kisribanc Harry, és a mindenlébenkanál Tom. Jó, mi?

Hajamba túrtam, s nagy léptekkel szeltem át a drognegyed utcáit, majd összehúztam magamon a kabátom, s azzal a mozdulattal előkaptam a cigarettámat és meggyújtottam. Hatalmasakat szippantottam, míg az autómig nem értem. Imádom a kocsit és jó nagy, szóval minden tiszta kényelem. Elpöcköltem az elszívott csikket és a műszerfalra dobtam a csomagot, s tíz perc múlva már kifelé jöttem a városszélén lévő raktárból, ahol a cuccot kellett átadnom egy köcsögnek. Szerencsére kis pénzeszsák, így elég szép jussom lett belőle, de hát ilyen az, ha a munkád veszélyes. Veszélyes de kibaszott jól keresel.

Mikor hazafelé tartottam megcsörrent a telefonom. Fejemre csaptam, mikor megláttam, hogy Tom az. Elfelejtettem.

-Szia, Tommy. Ne haragudj, teljesen kiment a fejemből, de öt perc múlva ott vagyok rendben? -felnevetett.

-Nyugi, baby. Tudtam, hogy elfelejted, már eljöttem busszal, viszont van egy két cuccom, amit el kéne hozni Diana-tól, mivel ugyanolyat nem akarok venni. El tudnál vinni oda? -faszom essen bele.

-Persze. Mondd hol vagy és megyek. -elmondta merre kell mennem, s milyen érdekes, pont az ellenkező irányba, így fordulhattam vissza, viszont nem sok időmbe tellett odaérni.

Leparkoltam a kávézó előtt és Tom gyorsan bepattant. Felém hajolt én pedig ráhajoltam szájára és egy finom csókot adtam rá. Attól még, hogy nem érzek iránta tiszta szerelmet, szeretek vele lenni és nem dobnám el, akár egy kutyát. Ő volt az aki kihozott a legsötétebb korszakomból.

-Hoztam neked is. Nem volt a vaníliás, ezért inkább hoztam egy forró capuccino-t, remélem nem gond. -adta a kezembe a forró italt, én pedig leállítottam a motort addig.

-Dehogy. Köszönöm. -mosolyogtam. Hülyeség, de csak Rá és Harry-re tudok úgy mosolyogni, ahogyan kiskoromban, mikor anyám még valamennyire foglalkozott velem. Sokszor voltam a nagyanyámnál, így inkább az Ő mosolya van meg a fejemben, mintsem anyámé, de rengeteget nevettem mamával.

-Min agyalsz? Elbambultál. -tette kezét a combomra.

-Csak eszembe jutott, hogy milyen rég ittam ilyet, meg hogy rád tudok csak úgy mosolyogni, mint nagyanyámra régen. -felfelé görbült a szája és elbűvölve néztem, hogy a lilás színű hajához mennyire jól áll a barna borosta, illetve a csábító mosolya. Gyorsan végig néztem rajta és összehúzott szemöldökkel figyeltem a kabátját. -Ez az én kabátom? -lepődtem meg.

-Hát, most akarok majd venni egy újat, de gondoltam csak nem ölsz meg azért, mert felvettem. -rántott vállat. Jaj, csak meg ne találja a halomnyi óvszert a legbelső zsebbe!

-Akkor először Diana-hoz megyünk utána meg vásárolni? -megrázta a fejét.
-Fordítva. Először vásárolunk utána meg elmegyünk a maradék cuccaimért.- belenyúlt a zsebembe, hogy kihúzza a cigisdobozomat. Régen úgy bolondultam ezért, mikor ilyen kis szemtelen és akaratos volt. Most is, csak már megszoktam, bár a vigyorom mindig a képemen ül, akárhányszor játssza el velem ugyanazt.

Bedugott egy szálat az én számba is és egy lánggal meggyújtotta a cigiket, míg én beindítottam a motort.

-Imádom, hogy ilyen szexi vagy cigivel a szádban. -kacsintott.

-Én mindig szexi vagyok, és nem csak a cigivel a számban. -én pedig vissza. Felém fújta a füstöt, mire csak egy jelentős nézéssel válaszoltam.

Reméltem, hogy Harry nem hozza fel azt, hogy mi egyáltalán ismerjük egymást, de Diana legelső mondata ki tudott volna kergetni a világból. Megfeszültem, mikor Tom elém vágott, de az, hogy mindent ilyen könnyen kezel, egyszerűen levesz a lábamról. Mindig tud valami újat mutatni magából, és valószínűleg ezért is érzek iránta még valamit, ami nem tudom mi, de ott van.

Bent már kicsit kínosabb volt a helyzet, kezdve azzal, hogy Harry Tom ruháit viselte.

-Nos, Harry. Ki is vagy te? -nézett Harry-re jelentősen, mikor leültek az asztalhoz. Én szokásomhoz híven álltam, de Tom rossz nézése miatt odaültem mellé.

-Uh, egyetemre járok és az egyik bárban dolgozom. Egy véletlen miatt vagyok most itt. A ruháid miatt pedig ne haragudj, amint lesz lehetőségem rá, veszek sajátot. -hajtotta le a fejét. Esküszöm sajnálom Őt. Érzékeny a lelke attól még, hogy játssza a kemény legényt, s ezért sem tesz jót neki a The Works.

-Nem ezt kérdeztem. -forgatta meg a szemeit Tom. Na basszus, nem csípi.

-Tommy. Ne legyél köcsög. -szóltam rá.

-Jó. Mindegy. Diana, amúgy csak azért ugrottunk be, mert van még pár holmim itt, kabát ilyenek, amit megnéznék, mivel vásároltunk Lou-val, hazavinném őket. -Diana bólintott és mondta, hogy nemsokára hozza.

Hárman maradtunk a konyhában és érezhető volt a feszültség közöttünk.

-Na jó, srácok, nem tudom mi van veletek de a faszom is libabőrös lesz a nézésetektől. Nyugi legyen! -Tom felnevetett.

-Jól van na, azt hittem értékelni fogod a rosszfiús imidzsemet. -most rajtam volt a sor, hogy felnevessek.

-Tommy, attól még, hogy rajtad van a kabátom nem leszel rosszfiú, már csak azért sem, mert lila a hajad. -fejéhez kapott és beletúrt az említett részbe. Uh, én hogy szoktam cibálni, mikor épp benne vagyok.

-Pöcs. -Harry csak kapkodta a fejét közöttünk és belül röhögtem az arckifejezésein. Egyszer dühös, majd féltékeny, aztán pedig irigy képet vágott. Jaj, ha tudná, hogy mi még mennyit fogunk kefélni!

-Tom! -kiabált ki Diana a szobából. -Ide tudsz jönni? -fel is állt és kettesben hagyott minket Harry-vel.

Kacér pillantást vetettem felé, s mintha a reggeli dühöm felé el is szállt volna a telefonhívása miatt, megnyaltam ajkaim.

-Láttam ám! -keresztbe tette karjait.

-Mégis mit?

-Féltékeny vagy. -felnevetett.

-Rá? Az tény, hogy jól néz ki, és tényleg hozzád való, de hogy féltékeny legyek, az több a soknál. -elhúztam a szám és felálltam a székről.

-Elmegyek a mosdóba. -kacsintottam felé. Ahogy beléptem a helyiségbe, már csatlakozott is hozzám, majd gallérjánál fogva vágtam a falnak és kezdtem csókolni, mint a veszett kutya. Vetkőztettem is volna egyből, ha meg nem állít.

-Megmondtam. Nem leszek az alkalmi partnered, sem a szeretőd. Sőt, a kurvád sem ha így tetszik, szóval ne! -elmosolyodtam és visszanyomtam a falra.

-Én világos voltam. Azt csinálod, amit mondok. És szerintem a szép, ívelt farkamat nem szeretnéd megvonni magadtól, igazam van? -ágyékom neki nyomtam és rátenyereltem az övére.

-Hm.-felnyögött. Haladás. Belenyúltam melegítőnadrágjába, s meglepődtem, hogy nem viselt alsót.

-Imádom ezt… -vettem kezembe hímtagját. -…a kezembe venni, vagy a számba, de akkor szeretem a legjobban mikor miattam élvezel. -ficánkolt a karomban.

-N-ne. -ellenkezett, de a teste mást mondott.

-De. De a heréid még talán szebbek is mint a hosszú farkad, vagy a szép, duzzadt makkod. Imádom, mikor összehúzódnak, mert addig masszírozom őket, míg görcsbe nem rándulsz a heréidből induló kéjtől. -szemeit lehunyta és oldalra fordult. -Imádom a tested. -felém fordítottam fejét, s szájára tapadtam, mikor elkezdtem mozgatni a kezem farkán.

-Fiúk. Tom a kocsiban van, ne csináljátok ezt, kérlek! -Diana hangja szűrődött be az ajtón. A kurva életbe.

-Megyek. -még egy csókot adtam szájára, s nem bírtam ki, hogy ne hajoljak le. Lehúztam kissé a nadrágját, s végig nyaltam nyelvemmel a feszülő farkát. -Majd hívlak!

A kocsiban is éreztem az ágyékomban lévő lüktetést, ami a fürdőben keletkezett, hála Harry-nek. Tom mellettem igencsak a gondolataiba volt merülve.

-Mi a baj? -felém kapta a fejét és sóhajtott egyet.

-Nem találkozhatsz Harry-vel! -kerek szemekkel néztem rá és rátapostam a fékre.

-Mi van? -fogalmam nincs mi baja van.

-Láttam, hogy behúztad a fürdőbe, nem vagyok hülye. Nem tiltom meg, mert ha akarod úgyis meg teszed, csak legalább engem ne verj át! -visszafordult az ablakhoz, én pedig ott ültem megsemmisülve a kormánynál és a bűntudat kezdte felmarni a torkomat.